A paradióról (brazildióról) szóló cikkünkben említettük a szelént, hogy magas szeléntartalommal rendelkezik. Ugyanakkor abban a bejegyzésben magáról a paradióról beszéltünk részletesebben, más vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket is említve.
Mivel pro és kontra és felmerültek ezzel kapcsolatban kérdések, vélemények, úgy gondoltuk, érdemes időt szánni a szelénre.
Szóval mire is jó a szelén?
A szelén egy mikroelem, esszenciális nyomelem, melyről elmondható, hogy minden sejtünkben megtalálható és nélkülözhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez. Kiemelten fontos a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy számára, illetőleg férfiaknak a herék és a spermaképzés szempontjából lényeges.
Másrészről a szelén antioxidáns is, hozzájárul az erős immunrendszer fenntartásához, támogatja a mentális frissességet, és ízületi gyulladások kezelésében is kiegészítő szerepet kap.
Az emberi szervezetben is megtalálható, elsősorban a májban és számos hatással bír egészségünkre, kiváltképp hiánya. Alapvetően táplálkozás során fedezhető a szükséges napi mennyiség, na de hogy az mennyi? Eltérőek a vélemények, de az Egyesült Államokban és hazánkban 0,05-0,07 mg (= 55-70 mikrogramm) az ajánlott napi mennyiség. Felnőttek számára 55 mikrogrammot, kismamáknak akár a 60-70-t javasolják és egyes pajzsmirigy betegségek esetén javasolt a pótlása, ekkor akár 100-200 mikrogramm szelént is ajánlhatnak.
Ezt azonban már érdemes orvossal konzultálva fogyasztani, hiszen a szelénmérgezés 0,2 mg-tól kezdődhet! Tartsuk mindig szem előtt itt is: a saját szükségleteinknek, szervezetünknek megfelelő étrendet és azon túl esetlegesen étrend-kiegészítőket válasszunk! Illetve amennyiben lehet, elsőként a táplálkozással fedezzük a szükséges mennyiséget; vagy ha az nem lehetséges, organikus szelént keressünk.
Szelén hiány
Szelénhiány esetén több tünetet figyelhetünk meg, melyekre fokozattan érdemes figyelni: álmosság, motivációhiány, nemzőképesség visszaesése. (Ezek természetesen más kóros állapotok, hiánybetegségek, zavarok, tünete is lehet, de mindenképp orvosi konzultációt igényel!)
A szelén hiánya esetén szokatlanul erős gyengeséget, letargiát, fáradtságot érezhetünk. Antioxidáns-, antithrombotikus hatása miatt szívproblémák is adódhatnak. Tünet lehet továbbá némely, bőrünket érintő gyulladás, légzőszervi zavar. Tipikusan, nagy számban előforduló tünet a pajzsmirigy alulműködése. (Ennek tünete lehet az állandó feszültség, fáradtság, depresszió, száraz bőr, hízás).
A szelén továbbá a szaporodásban is szerepet kap, hiánya esetén a férfiak nemzőképessége csökkenhet, nőknél pedig a vetélés kockázatát növeli, a teherbeesés esélyét pedig csökkenti.
A szelén hatása a szervezetre
Ahogy fentebb is írtuk, számos probléma megelőzhető és orvosolható vele. A szelén élettani hatása (vagy épp hiánya) kimutatható az általános közérzetünkben, mentális egészségünkben, fizikai erőnlétünkben, aktivitásunkban. A nemi vágy megtartása, a termékenység fokozása. A pajzsmirigy megfelelő működésének támogatása, szívünk, légzőszerveink, ízületeink és a bőrünk egészségéhez is hozzájárul. Sőt egyes tanulmányok rámutattak, hogy több daganatos betegségért, illetve más súlyos betegségekért (cukorbetegség, szürkehályog, fekély, szív-és érrendszeri betegségek stb) a szelénhiány részben felelős, azok kialakulásában, súlyosbodásában szerepe van.
A (szerves) szelén mellékhatásai
Ahogy már írtuk, alapvetően 55-70 mikrogramm az ajánlott mennyiség, orvosi megbeszélést követően, pótlásként némely esetekben 100-200 mikrogrammot is javasolnak rövidtávon. Viszont ez az a határérték, amit nem ajánlott túllépni!
Túlfogyasztás esetén, mérgezést tapasztalhatunk, ezt szelenózisnak nevezzük. A tünetei lehetnek egyes bőrelváltozások, fokhagymaszagú lehelet, fogkárosodás, idegrendszeri zavarok, a haj és egyéb testszőrzet hullása. (Étrendünket ezért se változtassuk soha drasztikusan, szakemberrel való konzultáció nélkül!)
A szelénről szóló cikkeinket folytatni fogjuk!