Miért hangsúlyos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása?

Számtalanszor mondták nekünk és hallhatjuk, hogy igyunk eleget, mert különben kiszáradunk, megfájdul a fejünk, nehezebben tudunk koncentrálni, hosszú távon tönkretehetjük a veséinket, fogyókúra esetén nehezebben tudunk fogyni, nehezítjük a keringési rendszerünk dolgát. Egészséges életmód esetén elsősorban a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a rendszeres mozgásra, azután a megfelelő mennyiségű alvásra, arra, hogy a lehető legkevesebb stressz érjen bennünket, és csak azután a folyadékbevitelre.

Talán a legtöbben már tudjuk, hogy a napi 2-3 liter folyadék elfogyasztása az ideális. Ezt a mennyiséget ne egyszerre, hanem szépen fokozatosan adagolva juttassunk szervezetünkbe.

A dietetikusok szakvéleménye alapján pedig 10 testsúlykilogrammonként 4 dl folyadék bevitelére van szükségünk.  Pl.: Egy 60 kilós ember tehát 24 deciliter folyadékot pótoljon naponta – ez a hivatalos, általánosan elfogadott álláspont.

Persze ennél árnyaltabb a dolog, hiszen attól is függ, hogy ki mennyi idős, aktív életet folytat vagy irodai munkája vagy, mennyi időt tölt a szabadban, vagy épp zárt térben.

Befolyásolja a szükségletet az adott évszak is, hiszen nyárom egy-egy szélsőséges esetben akár dupla mennyiséget kell elfogyasztanunk.

Mire figyeljünk? Elsősorban a saját testünk jelzéseire, hiszen az pontosan elárulja, hogy eleget iszunk-e. Ha túl ritkán (napi 1-2 alkalommal) járunk pisilni, és a vizelet színe sötét, ez azt jelzi, hogy nem iszunk eleget. De a ló túloldalára sem szabad átesni, hiszen ha naponta 8-10 alkalommal kell mosdóba menni, és a vizelet már-már színtelen, akkor pedig túl sokat ittunk. Ásványvíz fogyasztása esetén pedig az ásványi anyagok kiválasztása, ekkora mennyiségnél megterhelheti a veséket.

Na de nem csak nyáron érdemes figyelni, hanem minden évszakban, minden nap. A víz elengedhetetlen szerepet tölt be az életben, segíti a szervezet megfelelő működését, szabályozza a vérnyomást, vérkeringést, oldja és szállítja a tápanyagot, hozzájárul az elme frissességéhez, segít megőrizni a bőr szépségét és még a testhőmérséklet szabályozásáért is felelős.

Tehát azt már tudjuk, mennyire van szükségünk, de azt vajon tudjuk, hogy mi számít folyadéknak? Csak a víz? A tea? A leves annak számít? Na és a gyümölcsök?

1. Víz, víz, víz! Mindenekelőtt ez a legfontosabb!

Az emberi test 60-70%-a víz, így rengeteg folyadékra van szükség, hogy minden sejt, minden szövet és szerv megfelelően működjön. A víz szerepet játszik a legtöbb testben zajló folyamatban az agyműködéstől a légzésig. Ha nagyon nem esik jól a tiszta víz, akkor szeleteljünk bele citromszeleteket, uborkát, ízesítsük friss gyümölccsel, zöldséggel, mentával vagy cseppentsünk bele cukormentes szörpöt.

2. Gyümölcsök, zöldségek leve

Érdemes fogyasztani a gyümölcs- és zöldségleveket, bár energia-, cukortartalmukra figyeljünk. Nem csak a vizet pótolják, de számos vitamint, nyomelemeket és rostot is tartalmaznak. Válasszunk  100%-os, cukormentes friss gyümölcsleveket!

3. Főtt és friss alapanyagok

A folyadékbevitel egy részét táplálkozással egészítjük ki, friss gyümölcsök és zöldségek, valamint levesek és főzelékek fogyasztásával.. Ha mégis ezzel oltatnánk a szomjunkat, érdemes vízzel hígítva (1:2 arányban) tenni mindazt.

4. Tej

A tej és a folyékony tejtermékek picit feldobhatják a folyadékfogyasztást, emellett kalcium- és magnéziumtartalmuk miatt is érdemes fogyasztani. Ugyanakkor itt legyünk körültekintőek,a tej cukortartalmáról ne felejtkezzünk el! A tej és a gyümölcsök találkozását egy jó turmixban is élvezhetjük.

5. Tea és kávé

A kávé nagy mennyiségben történő fogyasztása vízhajtó, de napi 1-2 csésze hosszúkávé belefér. Teából válasszunk inkább zöld, fehér vagy gyógyteát, amit cukor nélkül fogyasszunk!

De mi történik a testünkkel, ha nem iszunk eleget?

Dehidratáltak leszünk, azaz egyszerűen kiszáradás fenyegeti a szervezetet. Ha félvállról vesszük a vízfogyasztást, a testünk jelezni fog. A fáradtság gyakran bekopogtat hozzánk, gyengének és kedvtelennek érezzük magunkat. A koncentrálóképességünk nem lesz a toppon, emellett még a fejünk is fájhat.

Enyétől a súlyosig több szintje van a dehidratációnak.

Enyhe esetben, a tünetei lehetnek a szomjúságérzet, a bőr és a nyálkahártyák enyhe kiszáradása, illetve koncentrált (a normálisnál sokkal sötétebb) vizelet.

Közepes dehidratáció esetén már a szemek beesettek, a bőr és a nyálkahártyák kifejezetten szárazak, csökken a vizeletürítés, a szívverés pedig a normálistól gyorsabb.

Súlyos kiszáradás túl alacsony vérnyomáshoz vezet. Ha a súlyosan kiszáradt személy bőrét, például a kézfején két ujjunkkal finoman összecsípjük, majd elengedjük, a ránc nem simul ki azonnal, hanem néhány másodpercig megmarad. A 12-15%-os folyadékvesztés keringés összeomláshoz, sokk kialakulásához vezet, amelynek során tudatzavarok léphetnek fel, mint például letargia, zavarodottság, delírium (hullámzó lefolyású, tájékozódás- és figyelemzavar), kóma. A nagymértékű dehidráció életveszélyes állapot!

A leginkább veszélyeztetett csoportok, akiknek rendkívül fontos a megfelelő folyadékpótlás, az idősek, a gyermekek, a várandós és a szoptatós nők, a betegek, a fizikai munkát végzők illetve sportolók.

Ne feledjük, a víz maga az élet, nélküle elképzelhetetlen az élet, az egészséges szervezet!